a manó nadrágja mégegyszer

történt, hogy a nadrág később készült mint a manó. közben a manót már lelkes tulajdonosa szorongatta, így nem tudtam varrás közben mérni. túl nagy lett a nadrág. nem csak túl hosszú(azt egy sima felhajtással megoldottam volna) de túl széles is. egy jó félórát forgattam, tapogattam a nadrágot, hogy hogyan is szűkítsem, de be kellett látnom, az a legegyszerűbb ha újra kezdem. az eredeti anyagból még volt itthon. persze manó ezúttal se lehetett jelen a ruhapróbán, de most már pontos cm adatok voltak birtokomban. és ha már újra varrtam, újra is gondoltam. na nem nagyon csak a horgolt szegélyt. szerintem sokkal szebb, kerekeb így, hogy nem csak a tetején hanem a két kar alatt is végig fut a horgolás. a pánt hasonló mint az elsőnél, de azon meg egyszerűsítettem kicsit.

Gabi kérte a kommentekben, hogy osszam már meg, hogyan is van ez a horgolt szegély.

az ötlet nem az én fejemből pattant ki. hónapok óta nézegetem a horgolt szegélyeket ezen a blogon. ha épp nincs levél a postaládámban, nem írtak a kedvelt fórumokra, de én mégis a gép előtt vagyok, szívesen nézegetek ilyen blogokat. ezek a szegélyek elbűvöltek. folyton visszatértem megnézni őket. közben meg kerestem az alkalmat, hogy mikor próbálhatnám ki. hát végre eljött.

a dolog lényege:

sima pelenkaöltéssel végigmegyünk azon a szakaszon ahova a horgolást szeretnénk, majd minden öltést egy szemnek számítva ráhorgolunk valami szegély mintát. 

ennél a nadrágnál valami olyan egyszerű dolgot csináltam, hogy az első öltésbe 3 rp-t horgoltam, a rákövetkezőbe meg egy hp-t, aztán megint 3rp, megint hp...és így tovább.

a nadrág kantárja is így készült, csak ott előbb horgoltam egy megfelelő hosszúságú láncszem-sort, aminek a hosszúságába még az is bele kellett, hogy férjen, hogy egy gomblyuknyira visszahajtsam.