Kelemen

Mikor a lányom első osztályos lett, a tanító azt kérte jó volna ha volnának különböző korosztályú babák a teremben, amivel a gyerekek játszhatnak. Én vállaltam. Naná! Akkoriban nagyon izgatott ez a fajta baba, aminek nincs lába, csak zsák teste, viszont az kölessel van tömve így jó súlya van. Kimondottan jó ringatni, cipelgetni, ölbe venni, vele aludni. Szóval akkor egy ilyet varrtam az öltöztetős mellé, csecsemő babának. Peti lett a neve.

Az elsősök azonban nem rajongtak annyira a babákért, sőt...olyannyira nem, hogy a lányom nem engedte, hogy Petit bevigyem az osztályba, mert attól félt, hogy nagyon méltatlanul bánnának vele. Egy darabig velünk lakott, de végül a kispesti waldorf ovinak ajándékoztuk, így ha nem is pont ugyanoda de mégis ugyanabba a családba került ahová eredetileg szántam.

Ezen az őszön Peti megismerkedett Laurával, aki annyira beleszeretett, hogy az angyalok úgy látták jónak, hogy egy egész pontosan ugyanolyan babát szeretnének neki otthoni társnak is.

Így született Kelemen, aki akár ikertestvére is lehetne Petinek, ha nem volna köztük 3 és fél év.

Lizi

Lizi egy kb 30 cm-es csecsemő baba. Nagy fej, vékonyka karok és lábak, ökölbe szorított kezecske.

Pelenkáját, sapkáját és kiscipőit átmenetes bambuszfonalból horgoltam. Haja mohair fonalból készült.

Nem készült róla meztelen kép, de van neki apró köldöke és a popója is szabott.

Pamut testanyag, gyapjúval tömve.

Lenke

30 cm-es csecsemő baba. Most varrtam először ilyen méretben. Jó ötlet volt. Nagyon megszerettem. Lassan készült mint a Luca széke, a tervezett 2 hét helyett kb 2,5 hónap alatt. 

Oké volt közben mindenféle ami elterelt: 3 napos szeminárium és a hozzá tartozó büfé, évvége meglepetés énekléssel, utolsó ilyen kör, utolsó olyan kör, az osztályterem kifestése, ovis búcsúzás, de ez így akkor is extrém.

De most már kész és szerintem gyönyörű.

Minden ruhadarabját horgoltam. Horgolt cipő, horgolt pelus, horgolt gombokkal, horgolt sapi és a ruha teteje/ujja is horgolt, na meg az alján a csipke. Maga a szoknya rész puha pamut anyag, olyan flanelre emlékeztető tapintása van.

Külön kérésre, varrtam neki köldököt és kis vágást a popóján.

A haja mohair fonalból készült. Épphogy csak pár szálat hímeztem. A testarányok kb egy újszülöttéhez hasonlítanak.

Egy 3 éves kislány kapja a születésnapjára, akinek nemrégiben született kistestvére.

Petyus

Petyus eredeti neve Péter. Ki hitte volna :)? Hana lányom nevezte el Péternek, de én képtelen vagyok egy ilyen csecsemő forma babát Péternek hívni.

Eredetileg ő is az elsősöknek készült, de Hana annyira beleszeretett, hogy az első nap után hazahozta az iskolából.

Én persze nem akartam megengedni, mert oké hogy én varrtam, de akkor se mienk, más tárgyakat se hozunk haza az iskolából csak mert tetszik. Azonban amikor sírva fakadt, hogy nem hagyhatja itt mert itt a fiúk dobálják és ráncigálják, nem tudtam én se jobbat kitalálni, mint hogy mentsük haza.

Úgy döntöttünk legyen akkor ez az ő babája, az iskolásoknak meg varrok majd egy másikat, addigra talán összeszokik jobban a csapat, megszelídül a kezdeti kergeség és a babák is talán nagyobb becsben lesznek.

Petyus úgynevezett párnababa. Nincs külön lába. A kezei és a teste egybe van szabva. Csak a fejet és a kézfejet borítja testanyag, a plüss alatt egy erős fehér pamutvásznat használtam. A következő ilyen babánál, lehet inkább egy kicsit rugalmasabb anyagot választok.

 A plüss sapi és hálózsák is rá van varrva, nem levehető. Különlegessége, hogy kölessel van töltve, így közel másfél kiló. Nem az én találmányom a neten találtam az ötletet még 2 éve, nagyjából azóta tervezem, hogy egyszer majd én is varrok egy ilyet.

Hihetetlen jó, hogy ilyen nehéz. Kb. azt tudja mint egy öledbe kucorodó macska, önkéntelenül is simogatod ringatod.

Jó társnak bizonyult láz esetén is.

Cinka

Egy újabb csecsemő. Cinka egy kimondottan vékony családba érkezik majd.

Más technikával készült mint Enikő. A keze és a lába úgy kapcsolódik mint egy hagyományos öltöztetős babának, azaz nem forgatható úgy mint Enikő gombos megoldással rögzített végtagjai.

Viszont van köldöke, puncija és popója. Nem tudom mi ütött belém, amikor ezen részleteket kidolgoztam.

Már láttam olyan waldorf(jellegű?) babáról képet, akinek volt kimondottan popsija és érdekelt már akkor is hogyan kell ezt csinálni, de általában nem érzem szükségét efféle részletességnek, jobban szeretem a kevesebb több elvet. Most azonban valahogy mégiscsak odakérezkedett az a mosolygós vonal.

Nem, nem tervezem kukis babák varrását.

Csak pár szál szőke haja van, hogy tényleg csecsemős kinézete maradjon, bár nekem ettől a kevés hajtól is idősebbnek tűnik picit. Újszülött méret, kb. az 50-56-os ruhák jók rá. A pelenkáját én varrtam és a sapijára is házilag készült a rózsaszín horgolt szegély.