Egy darab táskám van összesen. Ez nem akkora baj, mert amikor több volt, akkor a mindenféle fontos dolgok mindig a másik táskában maradtak. De én ezt az egyszem táskát már nagyon unom.Anyukámtól kaptam kb egy éve. Nagyon helyes darab, szép zöld, kedvesen kislányos virágcserép mintával. De már akkor se az én táskám volt amikor megkaptam. Volt idő amikor én lettem volna a legboldogabb ha ez a táska az enyém, de valahogy késve érkezett. Lassan kúszott be az ötlet, hogy táskát kell, hogy horgoljak magamnak.
De mára már a fonalat is megvettem hozzá, sőt neki is kezdtem. Az a terv, hogy lesz egy csodaszép világoskék vállra akasztható zsákom színes kiálló pöttyökkel. A kihívás a dologban(a rengeteg egyráhajtásos pálcán túl) a különböző színű pöttyök.
Próbát kellett tennem. És ha már akkor ne csak úgy bele a vakvilágba, legyen is belőle valami. No de ne kelljen rá annyit várni mint egy táskára, lehetőleg pár óra alatt legyen kész.
Így született ez a labda. Ami inkább repülő csészealjhoz hasonlít. Imádom. Gumit fűztem bele, így lett similabda. Igen arra gondolok, amit régi majálisokon lehetett kapni: színes selyempapírba csomagolt fűrészporgombócok vékony gumiszálon, csillogó részletekkel.
Szülinapi ajándék lett a lányom egyik ovistársának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése