Az első kis tavasziak

Virágbabák. 

Az elsők. 

A hóvirágról nincs kép, pedig helyes lett. Majd ha kikerül az évszakasztalra akkor elcsípem.

Épp abban a sorrendben szeretem őket ahogyan készültek.

Először a kis Krókusz. Sok bajom van vele, ő lett a legkevésbé olyan mint amilyennek elképzeltem. A lányom viszont őt szereti a legjobban.

Sokat küzdök a gyapjúfilccel. Ilyen pici méretben egyáltalán nem mondható kezesnek.

A második Ibolya. Amíg csak lelki szemeim előtt létezett, biztos voltam benne, hogy abszolút kedvencem lesz. Elsősorban a lila szín miatt, no meg magát az ibolya virágot is annyira nagyon szeretem.

Nagyon helyes lett a kis selyemkendőjével, de csokornyi ibolyát képtelen voltam a kezébe varázsolni az adott anyagokból, pedig az ibolya nekem bizony csokorban ibolya.

Nárcisz.

Majdnem nem is csináltam, mert magát a virágot nem is szeretem annyira.

De aztán mégis

No és most ő a kedvencem Nárcisz hercegecske. Csillogó zöld övvel a derekán, selyemingben amin csak átsejlik a ragyogó sárga.

A képek korán reggel készültek a nappaliban. Kint még szürkeség. Nem nagyon volt kedvem kimenni a kertbe. Persze nem is biztos, hogy olyan jól mutattak volna a havas sártenger közepén.

Be kell érnetek ezekkel a nem túl éles és nem is teljesen hű képekkel. A kék selyemkendő előtt kicsit olyan mintha valami Kimittudon álldigálnának, kicsit zavart mosollyal.
Vagy valami kötelező iskolai fotózáson :D