Kettős Betlehem

Máté evangéliuma szerint: kétév körüli gyermekkel , csillagokkal és a napkeleti bölcsekkel

Az évszakasztalról már írtam egy keveset, amikor a Földanyáról tettem fel képeket. Talán azt is írtam, hogy nem vagyok vele túl közeli viszonyban. Nem igazán értettem(éreztem?) eddig, hogy mivégre is van, egyszerűen csak együtt éltem vele. Többek közt éppen ezért akartam mindenképpen én varrni az iskolában az évszakasztalra felkerülő figurákat. Mi lehetne jobb módja a közeledésnek? Kicsit mélyvíz, de hát mire várjak?

Lukács evangéliuma szerint, újszülöttel, pásztorokkal és angyalok seregével

Technikailag a figurák kivitelezése nem annyira bonyolult, sokkal inkább kellemes szöszölős kihívás volt. Ettől nem is féltem. Nem emiatt mélyvíz. Sokkal inkább azért, mert közben muszáj megérteni(megérezni?) a miértet. Muszáj valahogy közelebb kerülni ahhoz, mit is jelent majd ez a gyerekeknek, mit is jelent ez nekem. Mert afelől egy pillanatig nem volt kétségem, hogy nem szobadíszről van szó. A terv bevált. A figurákon való folytonos merengés, elkészítésükkel való bíbelődés valóban intim közelségbe hozta számomra ezt az egészet. Közelebb hozta mindig az adott ünnepet és magát az évszakasztal miértjét is. A koronát mégiscsak ez a kettős betlehem tette fel erre a folyamatra. Hétfőn részese lehettem annak az élménynek, hogyan válik egy sarokpolc egy halom kis bábu szereplésével szakrális térré. 

Eddig nem voltam jelen, amikor a tanító berendezte az általam varrt figurákkal az asztalt, mindig csak a végeredményt láttam. Most hétfőn viszont a szemem láttára lényegültek át a kis bábok és nőttek túl rajtam. Varázslatos volt, azóta is a hatása alatt vagyok.

Gondolom valami ilyesmi élmény lehet, amikor az ember egy adott pillanatban rácsodálkozik már felnőtt gyerekére, mint tőle teljesen független individualitásra.

még otthon készült kép

Ebből a fotók nyilván semmit se tudnak megmutatni. Láthatjátok, hogy milyen szép lett a selyem ruhás Mária, hogy mennyire aprólékosan díszítettek a bölcsek. Minden figura nagyon csinoska és kifejező, az anyagokat nagy gonddal választottam, olyan részek is ki vannak dolgozva, amiket soha senki nem lát majd, mégis ez az egész semmit, tényleg semmit nem érne, ha végül nem történik meg általa az emberekben aminek meg kell történnie.

gyerekmagasságból

Nos, hogy másokban mi történik azt nem tudom, de ha csak Erzsit (Hana tanítója) és engem számítunk, akkor már megérte a temérdek törődés. Mi ujjongunk csendesen.

Az igazi kérdés a gyerekek, ők merengenek rajta nap mint nap, amíg hallgatják az Egyiptomba menekülés történetét, ők élnek vele együtt kb. 2 hétig, rájuk hat a leginkább, és ők azok akiket nem kérdezhetünk meg. :)